Télkergetés, tavaszvárás, megújulás… valami készül ilyenkor
Farsang előtt mindig magával ragadja az embert egyfajta várakozás, vágyakozás, hiszen hamarosan itt a tavasz, a megújulás, ekkor jön el a hagyomány szerint a téltemetés ideje. Ez az időszak vízkereszttől nagyböjt kezdetéig tart, amit nagy mulatsággal, hangoskodással, télűzéssel ünneplünk. S amíg mi hangosan űzzük a telet, a „láthatatlan” erők már felkészültek az újjászületésre.
Nálunk mindennapos, hogy a mesék által azzá válhatnak a gyerekek, akikké csak szeretnének. Igen, minden nap! Hiszen a mese valami olyan világba vezet el, ahol a legtöbbet tanulhatjuk önmagunkról. Ami általunk keletkezik, és önmagunkba vezet vissza.
Az idei alsós farsang sem telhetett másként: megjelentek a királyi udvarban a mesébe illő jelmezekbe bújt elsősök: a királyi udvar lakói; a másodikosok: erdők, mezők, s otthonunk állatai a harmadikosok a mesterségek arcait öltötték magukra; a negyedikesek pedig az északi mitológia istenségeivé váltak egy napra. Az ötödikesek a kultúrkorszakok (india, perzsia és egyiptom) istenségei és mitológiai alakjai jelmezben jelentek meg; míg a hatodikosok: a históriák alakjaiban mutatták meg farsangi oldalukat. A szülők közössége igazi királyi udvart varázsolt idén is az iskola aulájába!
A bemutatók után az osztálytermekben a gyerekek kipróbálhatták magukat különböző ügyességi feladatokban, kézműveskedhettek, részt vehettek kalandos akadálypályán, mely a Manóvilág rejtelmeibe kalauzolta őket, felfrissülhettek az italbárnál, ahol egy-egy limonádét az ötödikesek készítettek el számukra és jókat falatozhattak a házi süteményekből, melyeket a szülők nagy szeretettel sütöttek a rendezvényre. Mindezt élő zenés táncház követte, amibe a felsős tanulóink is örömmel csatlakoztak.
Az együtt táncolás, együtt éneklés végül biztosan beindította azokat a „láthatatlan” erőket, melyek minden évben elhozzák számunkra a tavaszt.