„Az égbolt két legszebbik csillagának
más dolga van, s ezért most arra kérik
a két szemét, hogy ragyogjon helyettük.
És ha az ő szeme már fönt ragyogna,
a két csillag meg itt, az ő fejében,
az arca szégyenszemre túlragyogná
a csillagokat, mint lámpást a nap.
Szeme az égből oly fényt szórna széjjel,
hogy sok madár azt hinné: nincs is éjjel…
Hogy támasztja az arcát a kezén!
Bár lehetnék kesztyű azon a kézen,
s érinteném!” Nádasdy Ádám ford.
{igallery id=1055|cid=49|pid=2|type=category|children=0|addlinks=0|tags=|limit=0}