Pénteken, a Mihály-napi iskolai ünnepély után együtt indultunk el Bélával a Keleti pályaudvarra, ahol találkoztunk Harival és Theil Bálinttal. Jó hangulatban telt a vonatút is, mert mindenki örült a kirándulásnak. Hamar megérkeztünk Dunaszigetre, ahol a szállásunk volt, de sajnos a kajánk a vonaton maradt. Gyorsan belaktuk a szobákat, és már mentünk is a Duna egyik holtágának a partjára, ahol Csaba (az egyik vezető, edző, segítő) bevezetett minket az evezés rejtelmeibe, amit hamar meg is értett majdnem mindenki.
Négyesével beszálltunk a csónakokba, és a hullámok közé csaptunk. Voltak csapatok, amelyek hamar ráéreztek a dolgok technikai részére is. Persze voltak olyanok is, akik borultak egy ütközés következtében (szám szerint két csapat). Este, vacsora után beszélgettünk, és egy nagyon jó pop-rock koncertet adtak néhányan (persze csak MP3-lejátszóról).
Másnap reggel mindenki korán reggel kiugrott az ágyból, és a gyors reggeli után a verseny helyszínére siettünk. A versenyen különböző eredmények születtek. Jók és rosszak egyaránt (Jázmin, Laura, Julcsi, Réka csapata harmadik helyezést ért el, ami, akárhogy is nézzük, fantasztikus eredmény egy lánycsapattól). Este bőséges vacsorával egybekötött eredményhirdetésen vettünk részt. 
Másnap mindenki takarított, a konyha sem maradt ki! Ezután kiosztottuk a tulajdonosoknak a szanaszét heverő ruhákat, és megettük a maradék (elég sok) paprikát! Busszal kimentünk a vasútállomásra, ahol bemondták, hogy a vonatunk 100 percet késik. Nagyjából elképzelhető az
általános reakció. Azonban végül is sikerült az előre tervezettnél öt perccel hamarabb eljönnünk.
Összességében a kirándulás nagyon jó volt, máskor is szívesen elmennénk, és nagyon köszönjük Edit néninek, Bélának és a két kísérőnknek, Harinak és Bálintnak, hogy velünk voltak.
10.osztály