A 10. osztály egyik fő témája az idén a költészet, ezért német verseket is tanulunk, melyeket együtt szoktunk az órákon mondani. Rainer Maria Rilke gyönyörű Herbsttag című versét nemcsak megtanultuk, de egyéni szabad feladatként le is lehetett fordítani. (Kértem, hogy a meglévő magyar fordításokat ne nézzék meg, akik vállalkoznak az átültetésre.) Néhányan még dolgoznak rajta, Palumby Zora fordítása elkészült.
Rainer Maria Rilke
Őszi nap
Uram, itt az idő. A nyár oly’ hosszú volt.
Fektesd a napórákra árnyékodat,
S engedd a szeleket a pusztákra.
Parancsold meg az utolsó gyümölcsöknek, hogy érjenek be;
Adj nékik még két délies napot,
Sürgesd őket a beteljesülésre és hajtsd
Végső édességüket a nehéz borba.
Kinek most háza nincs, nem épít már.
Ki most magányos, az marad hosszú időre,
Virraszt majd, olvas, hosszú leveleket fogalmaz
És a sétányon bolyong fel, s alá eztán
Nyugtalanul, a falevelek kavarodásában.