A 10. osztály egyik fő témája az idén a költészet, ezért német verseket is tanulunk, melyeket együtt szoktunk az órákon mondani. Rainer Maria Rilke gyönyörű Herbsttag című versét nemcsak megtanultuk, de egyéni szabad feladatként le is lehetett fordítani. (Kértem, hogy a meglévő magyar fordításokat ne nézzék meg, akik vállalkoznak az átültetésre.)  Néhányan még dolgoznak rajta, Palumby Zora fordítása elkészült.

Rainer Maria Rilke
 
Őszi nap
 
Uram, itt az idő. A nyár oly’ hosszú volt.
Fektesd a napórákra árnyékodat,
S engedd a szeleket a pusztákra.
 
Parancsold meg az utolsó gyümölcsöknek, hogy érjenek be;
Adj nékik még két délies napot,
Sürgesd őket a beteljesülésre és hajtsd 
Végső édességüket a nehéz borba.
 
Kinek most háza nincs, nem épít már. 
Ki most magányos, az marad hosszú időre,
Virraszt majd, olvas, hosszú leveleket fogalmaz
És a sétányon bolyong fel, s alá eztán 
Nyugtalanul, a falevelek kavarodásában.