TALÁLKOZÁSOK – Már az első alkalommal, amikor leültünk beszélgetni az idei Bazár szervezéséről, megfogalmazódott bennünk, hogy ha egyetlen szóval szeretnénk leírni, mit jelent számunkra a Bazár, illetve mit szeretnénk, akkor a válasz: az adás, ha az ide látogatóknak adna ez a nap.
Szerettük volna, ha az advent kezdetén egy egyszerű vásári forgatag helyett olyan programot kínálhatunk a Bazárra érkezőknek, ahol mindenki talál kedvére való elfoglaltságot, s a hangsúly egymás megismerésén, a közös tevékenységeken, az együttes élményeken van.
Az iskola 25. tanévének ünnepléséhez is igyekeztünk illeszteni a Bazárt, így már a kezdetektől célunk volt, hogy hangulatában, megjelenésében, a kínált programok tekintetében is ünnepélyes legyen ez a nap.
Szerettük volna, ha már a korai időszakban közös élménnyé válik a készülődés, ennek érdekében szerveztük meg az őszi hónapokban a Fonókat. Megható volt látni, hogy sokan milyen nagy erőfeszítéssel vettek részt a közös munkálkodásban: Román Krisztina és Horváth Betty sokakkal kedveltette meg a nemezelést, Kemendi Ági fáradhatatlanul avatott be mindenkit a selyemfestési praktikákba, az első osztályos szülők és gyerekek pedig minden alkalommal biztos résztvevői voltak a Fonóknak. Sok szép alkotás született, amelyeket többen megvásároltatok, támogatva ezzel az iskolát és nagy örömet szerezve az alkotóknak.
Az idei Bazáron kevesebb árus kínálhatta portékáját, helyet hagyva ezáltal sokféle kézműves tevékenységnek. Eredeti elképzelésünket boldogan láttuk visszaigazolva, több helyszínen sok-sok diák készítette alkotásait, hosszabb-rövidebb nyugodt beszélgetést, kávézást, zenehallgatást engedve szüleiknek. A nap folyamán a salátabár, a palacsintázó és a kávéház mellett népszerű lett az udvaron felállított lacikonyha is.
Ebben az évben a Bazár talán legkülönlegesebb helyszíne az Öregdiák Kávézó volt. Tanárok, régi diákok és az öregdiákok szülei találkoztak itt egymással, néha 10-15 év után először. Nagy örömünkre többen a hajdani diákok közül bepillantást engedtek munkájukba, kedvenc időtöltésükbe, így találkozhattatok a teaházban festményekkel, a koncerteken előadásaikkal, megismerhettétek könyveiket, megcsodálhattátok az általuk font hajkölteményeket.
A koncertek, előadások idejének összehangolása volt az egyik legnehezebb szervezési feladatunk, olyan sokan vállaltátok – tanárok, mostani és hajdani diákok és szülők egyaránt –, hogy megmutatjátok tudásotokat a közösségnek. A minden évben várt és szeretett koncerteken és euritmia-előadáson túl, ezúttal Hobó koncertje és az öregdiákok fellépései tették emlékezetessé ezt a napot.
Szerettük volna a régi hagyományok közül az aukciót is visszaépíteni a bazári programba. Számtalan korábbi sikeres példa lebegett a szemünk előtt, amikor az iskolai közösséghez fordultunk, hogy felajánlásaitokat kérjük. Úgy tűnik, hogy a színes programok és a kibővült helyszínek (leginkább az udvari lacikonyha és az öregdiák-kávézó) olyan jó elfoglaltságot kínáltak mindenkinek, hogy nem tudtuk észrevehetővé tenni ezt a programot a felnőttek számára. Bár a diákok lelkesen licitáltak, mi elsősorban a szülőket szerettünk volna bevonni az árverésbe, így itt több tétel kikiáltása végül elmaradt. Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki felajánlást tett, hogy támogatni szerette volna az iskolát, reméljük, hogy senkiben nem maradtak rossz érzések az árverés miatt.
A Bazár szervezése a mindenkori harmadik osztálynak sok erőfeszítést kívánó feladata. Nagyon sokan nagyon sokat dolgoztunk. Szeretnénk azonban megosztani veletek, hogy még hányan segítettétek munkánkat más osztályokból is. Az első osztályos szülők a mézeskalácssütésben és több kézművesprogramban is főszerepet vállaltak mind a szervezés, mind a lebonyolítás tekintetében. Bodóczky Antal sokat segített az aulai spirál kigondolásában és megvalósításában, Budai Teréziának köszönhetjük a lila drapériákat. A közös erőfeszítés legszebben az aulai nemezgolyók sokaságában öltött testet, ezekben nagyon sok diák és szülő keze munkája egyesült.
Az előkészületekben nagy segítséget jelentett, hogy elérhetőek voltak a korábbi évek szervezési tapasztalatai írásban is, és Gyöngyi, illetve Kaszás Zoli által „szájhagyomány” útján is. Fontosnak tartjuk, hogy a Bazári Napló által a következő osztályok is megismerhessék, hogy egy-egy évben milyen kihívásokkal találkoztak a szervezők, mi is továbbadjuk majd a nálunk összegyűlt információkat.
TALÁLKOZÁSOK nemcsak a Bazár napján jöttek létre, hanem lépten-nyomon a szervezés folyamatában is. Nagyon jó érzés volt, hogy bár a Bazár előkészítése a 3. osztály dolga, nem maradtunk magunkra a feladatokkal. Reméljük, hogy ez az önzetlen összefogás a további évek szervezőinek munkáját is segíteni fogja.
A visszajelzések alapján bátran javasoljuk a jövőbeni szervezőknek, hogy adjanak nagy teret a programoknak az árusítás terhére. Nem kellett megküzdenünk a visszautasított és így megbántott árusok tömegével, mindenkinek jutott hely, aki bármilyen kapcsolatban állt vagy áll jelenleg is az iskolával, igaz, hogy külső árusokat ezúttal nem hívtunk meg. Meglepő módon nehézséget jelentett, hogy a jóval kevesebb vásárlási lehetőség ellenére, a legforgalmasabb déli időszakban nem állt rendelkezésre elegendő fabatka.
Az átstrukturált Bazár, a kevesebb árus ellenére is, hasonló pénzügyi eredményt hozott az iskolának, mint az előző években. A szokásoknak megfelelően ezúttal is szeretnénk pályázati lehetőséget felkínálni az iskolai közösségnek. Ezúttal 246000 Ft kerül majd elosztásra, a pályázatokat 2014. január 20-ig várjuk.
(Csutoros Áron Bazáron készült képeit ITT láthatjátok.)