Iskolánknak meg is adta az elmúlt 25 évet. Kabai Kati meg kitalálta, hogy ezen neves alkalomból keressük, vegyük fel a kapcsolatot a közösségünk körül élőkkel/lakókkal úgy, hogy felelevenítünk egy hajdan, eleink által gyakorolt népszokást, a regölést.
A regölés téli természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, leginkább a Dunántúlon fordul elő. Karácsony másnapjától január hatodikáig a regösök (általában fiatal legények) járják a falut, és minden háznál regöséneket énekelnek, majd ezért cserébe ajándékokat kapnak.
December 29-én, ebben a kifordult „tél”-ben mi is kifordítottuk „bundáinkat”, megragadtuk láncos-csörgős botjainkat, és bezörgettünk néhány közeli házba, hogy elkántáljuk újévi jókívánságainkat.
Hitelesen mondhattuk, hogy „most jöttünk Hidegkútról, Hidegmezejéről…” az egyik legismertebb regösénekkel:
„Jó estét kívánunk! Megjöttek Szent István szolgái! Nem vagyunk mi rablók, most jöttünk Hidegkútról, Hidegmezejéről, elfagyott kinek keze, kinek lába, kinek egye-mása. A kendtek adományaiból akarjuk meggyógyítani. Mondjuk-e vagy nyomjuk?”
Ahonnan elküldtek, nyomtuk tovább az utat, ahová befogadtak, oda jókedvet, örömet varázsoltunk. Összeregöltünk gazdát és gazdasszonyt, és szíves vendéglátást kaptunk. Tanúskodjék erről ez a néhány fotó, amelyet Petróczy András készített.
Köszönet a hangulatos, vidám délutánért az ötletgazdának és a lelkes kis regöscsapatnak.
Kovács Tamás osztálytanító, 8. osztály