A kompetencia latin eredetű szó alkalmasságot, ügyességet fejez ki. Ez napjaink egyik legtöbbet idézett fogalma. Általános és pedagógiai értelemben egyaránt széles körben használják.

Az 1990-es években a pedagógiai fejlesztés egyik „zászlóshajója” lett. Hosszas viták után végül négy terület került a figyelem középpontjába: a társadalmi, politikai, gazdasági ismeretek, a problémamegoldás, az önismeret, énkép és a kommunikáció.

Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2007. május 30-án ötödik alkalommal mérte fel a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., 8., 10. évfolyamos csoportjának teljes körében. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során.

A szövegértés területén minden évben a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek, illetve egészének értelmezését várják el a tanulóktól.

A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű helyzetben megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége).
Bár a feladatok nem közvetlenül kérik vissza a kerettantervek tananyagát, mégis arra épülnek. Matematikából a két tanterv (NAT és Waldorf) tartalma között nincs nagy különbség, abban viszont van, hogy melyik témakört milyen korosztálynak tanítjuk. Mi csak 10-11. osztályban tanítjuk a függvényeket, a halmazelmélet is később kerül elő. Míg a NAT más-más évfolyamokon több kisebb részletben tanít egy-egy témakört, addig mi főleg a középiskolában a teljességében igyekszünk feldolgozni egy-egy témát. Példaként említhetem a kombinatorikát, a statisztikát vagy a valószínűség-számítást. Az érettségiig azonban teljessé válik a lefedettség.

Így a gyerekek olyan feladatokkal találkoznak a felmérésekben, amelyekhez még nem tanulták a matematikai ismereteket. Az elmúlt évek során azt tapasztaltam, hogy hiába közölte a feladat a felhasználható képletet, ismeretlenül kevés 8. vagy 10. osztályos diáknak sikerült azt alkalmaznia.

Nem tartom szerencsésnek, hogy egy engedélyezett Waldorf-kerettanterv mellett olyan mérésben kell részt vennünk, amely más tantervre épül. Tanításunkban az életkori sajátosságokat fontosabbnak tekintjük, és saját tantervünket követjük, így egy-egy felmérés előtt nem gyakoroltatjuk a teszt feladattípusait.

Ma már hallani olyan véleményeket is, hogy az évenkénti országos kompetenciamérés nem oldhatja meg az értékelés problémáját, az iskolai önértékelés lehetne a rendszer alapja. Mi jelenleg is ezen dolgozunk.

Vágó Edit

 

(Megjelent az iskolai újság 2008 novemberi számában)