A Gyertyaszentelő Boldogasszony egy katolikus ünnep, amikor a közösség Jézus bemutatását ünnepli. 

A zsidó törvények szerint Jézust születése után negyven nappal Mária bemutatta a jeruzsálemi templomban, mivel elsőszülött volt. Az Úr törvénye így szólt: „Minden elsőszülött fiú az Úrnak legyen szentelve.”(Lk. 2:23) Ezt az eseményt látjuk Rembrandt képén. E szertartással Isten a nép lelkébe akarta vésni a nagy ígéretet: a maga egyszülött fiát szabadítóul ajándékozza az emberiségnek. (II. Móz. 13:1:12:15, IV. Móz. 3:12:13, 18:15.16).
A jelenlévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. 
 
 
 Simeon, ki lángban égett,
   Istenhez szólt könyörögve,
   eljöttét annak a napnak,
   hogy ő Véle ünnepelje.
   Szentlélek a jó öregnek
   szavát adva azt felelte,
   amíg életet nem látott,
   a halála nem telik be,
   míg a Fiút meg nem látta,
   ki a mennyből érkezik le,
   két kezével meg nem fogta,
   míg ölébe nem emelte,
   két karjával amíg Istent
   önmagához nem ölelte.
   
   (Juan de la Cruz: Hatodik románc, részlet.
       Takács Zsuzsa fordítása)

 

Az elmúlt évek újságjaiban két vallástanárunk emlékezett meg erről az ünnepről és a farsangi időszakról.
Írásaikat az alábbi linkek alatt találjátok.

http://phwi.hu/https://phwi.hu/wp-content/uploads/2010/02/201002.pdf

 

(Az illusztráció Rembrandt: Simeon a templomban című képének részlete)