Gyakorlatok

A Waldorf-iskolák gyakorlata azt mutatja, hogy a diákok világ iránti érdeklődését nem lehet pusztán az iskolapadban kielégíteni. Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor olyan jelentős életmódbeli változások álltak be a társadalomban, amelyek fokozatosan elszigetelik a fiatalokat az élet olyan fontos területeitől, mint pl. az élelmiszerek előállítása, az idősek, betegek ápolása, a használati tárgyak készítése. Nagyon fontos tehát, hogy ezeken a területeken ne elméleti, hanem gyakorlati módon legyenek jelen a diákok.

A középiskolában végzett gyakorlatoknak emellett fontos jellemzője, hogy nem szakmai jellegű képzést adnak, erre a rendelkezésre álló idő nem is lenne elegendő. A gyakorlatok megtartását tehát elsősorban a pedagógiai célok indokolják. Az itt következő gyakorlatok a megfelelő években egymás mellett is elvégezhetőek, de ki is válthatják egymást. Összességében tanácsos lenne minden tanévben 4-5 hét gyakorlatot tartani, ezek elosztása függ az iskola helyi lehetőségeitől.

Mezőgazdasági gyakorlat – 9. évfolyam
Egyre inkább szükségessé válik, hogy a fiatalok még iskoláséveik alatt lehetőséget kapjanak arra, hogy gyakorlati feladatok elvégzésére vállalkozhassanak, és kipróbálhassák magukat a valóságos munka világában. Különösen a pubertás után van szükségük mind a fiúknak, mind a lányoknak tapasztalatok és élmények szerzésére a mai munkakörülmények konkrét feltételeiről.

A diákok 9. osztályos korával összhangban áll az intenzív elmélyedés egy parasztgazdaság mindennapi életében. Erre a korukra már elkezdenek felmerülni bennük az élettel kapcsolatos általános kérdések: Mi a kapcsolat az ember, valamint a föld, a növényvilág, és az állatvilág között? Milyen problémák merülnek fel a technika és a modern szociális viszonyok következtében? Az összes életkérdés átfogalmazódik bennük, és minden eddiginél többet foglalkoznak tudatuk erejével. Ebben a korukban a fiatalok elementáris késztetést éreznek fizikai erejük használatára, és ezzel kapcsolatban akaratuk kipróbálására, valamint energiát, körültekintést, bátorságot és lélekjelenlétet igénylő feladatok elvégzésére. Ehhez jön még egy egészséges, természetes vágy, kimenni a természetbe, ami viszont ipari övezeteinkben gyakran kielégítetlenül marad. Az ilyen tevékenységeknek vonzónak kell lenniük értelmük, energiájuk és idealizmusuk számára.

Javasolt témakörök:
A mezőgazdasági gyakorlat során egyénileg vagy csoportosan dolgoznak egy parasztgazdaságban, ahol általában életükben először nyernek bepillantást ezen ősi foglalkozás tevékenységébe és kenyérkereső munkájába. Hasznos, ha a gazdaság vezetője rábírható arra, hogy a gazdasági realitásáról is beszéljen, úgymint a termelési árakról és költségekről, új berendezések (pl. traktor) beszerzésének tőkeigényességéről, EU-támogatásról stb.

Szerezhető tapasztalatok:
A cél a veteményezéssel, a gyomtalanítással, a trágyázással, a betakarítással, és a raktározással kapcsolatos összes tevékenység megismerése, az állattartással és állatgondozással, valamint a tejfeldolgozással kapcsolatos alapismeretek megszerzése, a parasztgazdaság teljes egészének, mint gazdasági szervezetnek a megismerése a szociális vonatkozásaival együtt. Közös munkavégzés emberekkel és gépekkel. A gyakorlat lefolytatására a legalkalmasabbak olyan parasztgazdaságok, amelyek bio, biodinamikus, vagy ökológiai módszer szerint dolgoznak, és nyíltak a fiatalokkal szemben. „Ellenpéldaként” hagyományos módszerekkel dolgozó parasztgazdaság is számításba jöhet.

A gyakorlat során a gazdaságról, annak földrajzi, gazdasági és szociális adottságairól, valamint a napi munkamenetről naplót kell vezettetni a diákokkal, amely elősegíti a saját tapasztalatok, élmények tudatos feldolgozását. Hasznos a gyakorlatot követő általános megbeszélés az osztállyal, melynek során a diákok kicserélhetik nézeteiket, és elmondhatják, mit tanultak.

Egyéb lehetséges munkatapasztalatok:
A mezőgazdasági gyakorlat helyett alternatív lehetőség a 9. osztályban az, hogy a diákok házépítési, vagy ökológiai gyakorlaton vehetnek részt (pl. élővizek, tavak tisztítása, sövénykarbantartás, kőfalrakás, járdalerakás, természeti környezet védelme stb.). A hangsúlynak a gyakorlatszerzésen, a fizikai munkavégzésen, a feladat társadalmi szükségességén és hasznosságán, a csapatmunkán és a számonkérhetőségen kell lennie.

Földmérési gyakorlat – 10. évfolyam
A diákoknak a gyakorlat kapcsán meg kell tapasztalniuk, hogy a matematika nemcsak az összefüggések megértéséről szól, hanem arról is, hogyan tud valaki pontos számításokat végezni, és azt megbízhatóan ellenőrizni. A hozzátartozó matematikai tartalom a logaritmusszámítás, a szinusz- és koszinusztétel, valamint az ezeken alapuló számítási eljárások.

A 16 évesek, akiket nemcsak az összefüggések megértése érdekel, hanem konkrét tapasztalatokat akarnak szerezni, szakmailag megalapozott önállósághoz jutnak, amely próbára teszi úgy értelmi képességeiket, mint fizikai akaratuk latba vetését.

Javasolt témakörök:
A gyakorlat felöleli a térképkészítés alapvető lépéseit a földméréstől egészen a térkép megrajzolásáig. A diákok benyomást szerezhetnek arról, hogyan hozzák létre a mindennapos használati tárgyat, vagyis a térképet, és megismerik az építési munkákhoz szükséges tervezés alapját képező földmérés jelentőségét. A mérések rábírják a diákokat, hogy alávessék magukat a munka céljából, az alkalmazott mérési módszerből és a mérőberendezésből adódó objektív követelményeknek. Gondosságuk, türelmük és önbecsülésük szükséges ehhez a munkához. Megismerik a lehetséges hibaforrásokat, és gyakorlati fogalmat alkothatnak a pontos munkavégzésről.

• A legtöbb mérés csoportmunka eredménye.
• Meg kell állapodni a munkamegosztásról, és azt be kell tartani.
• Sok mérési folyamatban az idő is és a hely is szerepet játszik.
• Az egyes diákoknak figyelemmel kell kísérniük a teljes folyamatot, nehogy elmulasszák azt a pillanatot, amikor a rájuk eső munkát el kell végezniük.
• A térkép megrajzolása gondosságot és pontosságot követel.
• Képzelőerejük és absztrakciós képességük erősödik.
• A pontosság fogalma kitágul, mivel a mérést is és a rajzolást is pontosan kell végezni.
• Meg kell beszélni, és tisztázni kell a hibákat, azok okait, és kijavításuk lehetséges módjait.

Különféle ezzel kapcsolatos témákat is érinteni kell, éspedig az országos földmérési alaphálózatot, a térképészetet és a földgömb ábrázolását sík lapon, a földrajzot és a csillagászatot.

Szerezhető tapasztalatok:

A diákok megismerik a pontos térképek előállításának módját.

Azok a diákok, akiknek a komplikált összefüggések megértése nehézséget okoz, új módon közelíthetik meg a matematikát ezen a gyakorlati aspektuson keresztül, ami inkább a biztonságra és a bizonyosságra helyezi a hangsúlyt.

A gyakorlat függ egyrészt a tervezéstől, másrészt attól, hogy milyen súlyt fektetnek rá, illetve az iskola helyétől és lehetőségeitől. Időtartama 1-2 hét közötti. Ha csak 1 hét áll rendelkezésre, akkor a gyakorlatot a megelőző órákon elő kell készíteni, és a térképet nem a helyszínen, hanem a gyakorlatot követő szakórákon kell az iskolaév során megrajzolni.

Erdészeti gyakorlat – 10. évfolyam

Ez a gyakorlat megtartható a 9. vagy a 11. osztályban is, a téma súlyozásától függően. Minősége alapján az erdészet gyakorlat a földmérés és a szociális gyakorlat között következik. A földmérés a geomorfológia méréstechnikai felfogását közvetíti, a szociális gyakorlat embertársaink szükségletei kielégítésének önzetlen támogatását igényli, az erdészet gyakorlat pedig átvezet egyiktől a másikhoz.

A terep ökológia és az erdészeti munkamódszerek segítik az erdei ökológiai rendszer vizsgálatát, a szükségletei feltárását, és ezzel a szükséges erdészeti intézkedések megtételét. Ebből a következő kerettanterv alapulvételével lehet az erdészeti gyakorlathoz a helyi viszonyoknak megfelelően súlyozott tantervet összeállítani.

Javasolt témakörök:

GYAKORLATI MUNKA AZ ERDŐBEN:

A szóban forgó erdőterület fontosság szerint meghatározott erdészeti-ökológiai munkáit a diákok és az erdészeti dolgozók közreműködésével össze kell foglalni egy programba, amiből az intézkedési terv készül.

TUDOMÁNYOS – ÖKOLÓGIAI KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK:

• Klimatikus mérések.
• Mikroklíma: az alábbi összehasonlító mérések különböző kiemelt helyeken (az erdő közepén, az erdő szélén, mezőn):
  • levegő- és talajhőmérséklet (hőmérsékletváltozások a nap folyamán),
  • levegő páratartalom (higrométerrel) és kipárolgás (evaporiméterrel),
  • talajnedvesség,
  • szélirány és szélsebesség,
  • csapadék.
  • A makroklíma egyidejű megfigyelése.
• A földmérési gyakorlaton szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása: klimatikus mérőhelyek, valamint botanikai és zoológiai ellenőrző területek kimérése.
• Botanikai vizsgálódások.
• Zoológiai vizsgálódások (madárhangok, madárfészkek stb.), kisemlősök, nagyvadak (lábnyomok, vadcsapások, állati ürülékek stb.).
• Talajvizsgálatok: talajmetszetek ásása.

A témákat átfogó ökológiai összefüggésekeket a diákok csoportosan beszélik meg és munkafüzetbe rögzítik (ökológiai rendszerek, élethelyek, tápláléklánc, táplálékpiramis stb.).

ÁLTALÁNOS JAVASLATOK

A diákok kisebb csoportokban dolgoznak. Minden nap munkamegbeszéléssel kezdődik és a napi beszámolók tapasztalatainak kicserélésével végződik. Mindegyik csoport pontos jegyzeteket készít a végzett munkájáról és a megfigyeléseiről. Az összes ilyen beszámoló összefoglalásaként záróbeszámolót készítenek. Ha az erdészeti gyakorlatot minden évben ugyanakkor és ugyanazon a helyen tartják, akkor az évenkénti változások megfigyelése is lehetséges. Minden osztály munkájához az előző évek beszámolói szolgálnak alapul.

Szerezhető tapasztalatok:

A fiataloknak ki kell bővíteni a növények és állatok életmódjára és szükségleteire vonatkozó ismereteiket, annak érdekében, hogy ezzel kiterjesszék az erdőre, mint ökológiai rendszerre vonatkozó elképzelésüket. Ezen túlmenően az erdőben végzett gyakorlati munka által közeli élményként tapasztalják meg az erdő szükségleteit.

Munkahelyi tapasztalatok – 10. évfolyam

A diákok kora kedvező ahhoz, hogy önállóan válasszanak egy munkahelyet, ahol három hétig dolgoznak, és munkatapasztalatokat gyűjtenek. Sokféle munkahely jöhet számításba. A lényeg az, hogy a diákok látogatása, munkavégzése jól elő legyen készítve, és időleges munkaadóik alkalmas programot dolgozzanak ki számukra. A háromhetes időszak végén álljon a diákok rendelkezésére egy 2-3 napos időszak, amikor megoszthatják egymással tapasztalataikat, élményeiket. A munkával, a különböző foglalkozásokkal, és a munkahelyi emberi és kollegiális viszonyokkal kapcsolatos észrevételeik nagyon hasznosak lehetnek a többiek számára. Naponta munkanaplót kell vezetni. Igen hasznos, ha a szervezésért felelős tanár legalább egyszer meglátogat minden egyes diákot a munkavégzés közben.

Elsősegélynyújtás – 9. vagy 10. évfolyam

A biológiaórákon az ember anatómiájáról és fiziológiájáról szerzett ismereteket használják fel baleseti helyzetekben életmentés, illetve segítségnyújtás szemszögéből, valamint a hatékony elsősegély nyújtási teendők elvi alapjainak kidolgozásához. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a balesetmegelőzésnek is. A gyakorlat legalább annyira fontos, mint az elméleti ismeretek. Az újraélesztést egy bábun, a kötözéseket és a sérültek mozgatását pedig egymáson gyakorolhatják a diákok. Így felismerhetik az elméleti ismereteken és a gyakorlásokon keresztül, hogy embertársaink számára milyen fontos a hatékony elsősegélynyújtás.

Az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati oktatását a Vöröskereszt képzési irányelvei szerint kell végezni.

Ipari gyakorlatok – 10. vagy 11. évfolyam

A legújabb technológiák tanulmányozása, a velük végzett munka, valamint ezeknek a földre és az emberekre gyakorolt hatása által a diákok megtanulják értékelni azt a kort, amelyben élnek, és amelyért felelősséget akarnak vállalni. Ez az ipari gyakorlat bepillantást enged számukra az emberek nagy csoportjai által végzett olyan léptékű munkába, amelyet egyedülálló emberek soha nem tudnak elérni. Másrészről viszont megtapasztalják, hogy a koordináció segítségével az egyes emberek hogyan működnek közre az ilyen nagyléptékű eredmények elérésében, amelyek nélkül a mai emberek szinte nem tudnának létezni. Ugyanakkor láthatják az egyes emberek önmegvalósítási gondjaiból ébredő szociális problémákat. Ezeket a tényeket, valamint az ezen problémák megoldására irányuló kísérleteket egyszerre tapasztalják meg a diákok. Az ipari gyakorlatot követő utómegbeszéléseken kell kidolgozni, hogy az egyének kulturális és szellemi törekvéseinek csak rájuk tartozóknak kell lenniük (szabadság), hogy a jogi szabályozásnak mindenkire egyformán kell érvényesnek lennie (egyenlőség), és hogy felebarátaink fizikai és szellemi szükségleteire vonatkozó gazdasági gondjainak testvéri alapokon kell állnia (testvériség). Ez az emberi élet hármas alapeszméje, amelyet a diákok az iskoláskoruk alatt újra és újra átélnek, és amelyeknek a társadalom iránti megértéshez és a munka motivációjának kialakulásához kell vezetniük.

Az ipari gyakorlat során a diákok az illetékes, őértük felelős munkahelyi vezető, valamint az iskolai szaktanár speciális felügyelete alatt végzik munkájukat. A gyakorlat ideje alatt a diákok a munkahelyi munkaidő-beosztásnak megfelelően dolgoznak.

Szociális gyakorlat – 11. vagy 12. évfolyam

A szociális területen a beleélési képesség, a felelősségtudat és a gyors helyzetmegoldó készség próbájára és gyakorlására kerül sor, és szokatlan szituációkkal kell megbirkózni.

A munkához való hozzáállás megkívánja azt a képességet, illetve erőfeszítést, hogy az emberek figyelmen kívül hagyják saját érdekeiket, hogy teljesen új szociális helyzetbe kerüljenek, és magukat embertársai gondviselésére és segítésére szenteljék.

A szociális tapasztalatszerzési gyakorlat új tudatosság kibontakozásának lehetőségéhez segíti a diákokat. Ezáltal részt vesznek az ember szociális életének kialakításában, és érzékelik minden egyes ember jelentőségét embertársai életére és fejlődésére.

A gyakorlat ideje alatt a diákok idő- és munkabeosztását az intézet felügyeletükkel megbízott dolgozója készíti el, és ő irányítja munkavégzésüket.

A diákok előkészítését, valamint irányítását és felügyeletét egy tanár, vagy az iskola egy dolgozója látja el. A gyakorlat ideje alatt a diákok egy hétvégét bent töltenek az intézetben a tapasztalataik közös feldolgozásával, valamint az intézet elhagyására vonatkozó előkészülettel.

Szóba jöhető intézmények:

Kórházak, gondozóintézetek, öregek otthonai, intézetek speciális gondozást igénylő embereknek, pl. iskolák, műhelyek, otthonok, óvodák, gyermekotthonok stb.

Színház – 12. évfolyam

A 12. osztály tanulmányainak lezárására egy nyilvános előadással készül. Egy egész estét betöltő színdarabot (operát, musicalt, vagy kabarét) „készítenek közösen.

Javasolt témakörök:

• A diákoknak a lehető legönállóbban kell megszervezniük az előadást, nemcsak saját szerepüket kell megtanulniuk, hanem kisebb csoportokban a teljes előadást meg kell szervezniük, és ezért a felelősséget is magukra kell vállalniuk.
• A cél az, hogy legkésőbb a bemutató estéjére olyan szintre jussanak, hogy az osztály önállóan működő zenekarhoz hasonlatosan, karmester nélkül turnéra indulhasson.
• Előkészítő és kísérő csoportok, eseti tanári felügyelet mellett a sikeres előadás minden részletét kidolgozzák, és felelősségteljesen kivitelezik (pl. világítás, díszletek, dekorációk, kellékek, kosztümök, álarcok, zene, hangeffektusok, reklámozás, grafikák, plakátok, fényképek, programtervezés, dramaturgia, rendezés, időtervezés, lebonyolítás szervezés, pénztár, ügyelet, csoportirányítás, súgás, színek átrendezése stb.).
• Ezt az osztályszíndarabot a Waldorf-iskolában az anyanyelv tanítás csúcspontjának tekintjük. A diákokban nemcsak a szöveg elméleti megértése alakul ki, hanem azt gesztikulálással, mimikával, és beszéddel, hanglejtésekkel is ki kell fejezniük.
• Az anyanyelvi tanítás során a megelőző évek összes gyakorlása hasznukra válik a diákoknak e feladat teljesítésekor:
  • A beszédgyakorlatok iskolázták az artikuláció érthetőségét, erejét.
  • A naponkénti ritmikus rész (és az euritmia órákon a beszéd hangjainak megfelelő mozdulatok megtanulása) iskolázták a diákok beszédhangjának lelki kifejezőeszközkénti érzékelését.
  • A játékos gyakorlatok fejlesztették a térbeli tudatosságérzetüket, mozgásuk gördülékenységét és erejét.
  • A próbák során továbbdolgoztak a nyelvi minőség átélésén:
  • A mondat íve feszültséget keltő, vagy megnyugtató lehet.
  • A felkiáltások, költői kérdések stb., mint drámai csúcspontok.
  • A drámai szünet, és sok egyéb.
• A diákoknak a beszédminőséget transzformálniuk kell egyéni mozgásokká, gesztikulálássá, mimikává olymódon, hogy teljesítményük elősegítse az előadás művészi összkoncepciójának megvalósítását. El kell kerülniük úgy a szerep túljátszását, mint laikus klisék használatát. Cél az, hogy a diákok saját interpretálásukban játsszák szerepüket, mindent megtegyenek a darab megvalósításáért, és élvezettel tegyék ezt. Ennek abból kell fakadnia, ahogyan diáktársai látják őket (úgy személyiségüket, mint az eljátszandó szerepet), a rendezői utasításokból (az összkoncepció megértéséből), valamint az egyéni szerepekből (a szerepen magán végzett munkából, és ahogyan az beleillik a darabba, mint egységes egészbe).

Szerezhető tapasztalatok:

Az ilyen projekt teljes nevelő hatását az előadás előtt, alatt és után a színpadon, valamint a színfalak mögött elvégzett feladatok komplex skálája által éri el. A cél az, hogy létrehozzanak egy komplett művészeti alkotást, amely nemcsak a darab sikeres eljátszásából áll, hanem a teljes előkészítő és kísérő feladatok ellátásából is. A diákok felfogó készsége és akaratereje mérettetik meg a szociális arénában, ahol nem az egyes tehetséges személyek felfedezése a cél, hanem az, hogy az összes résztvevő – minden erősségével és gyengeségével – létrehozhasson egy „szociális művészeti alkotást”. A diákokat a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a darab kreatív kidolgozásába. Pedagógiailag nem sokat ér, ha a diákok pusztán „színészek”, és csupán eszközei a rendező művészi akaratának és saját, önálló elképzelésének.