Leone Olaszországban él. Az év nagy részében Rómában jár iskolába. Minden évben kétszer: ősszel és tavasszal azonban nálunk tölt két hetet. Ezt a levelet neki írtuk a legutóbbi epochánkról.
Kedves Leone!
Ebben a tanévben új tantárgyat ismertünk meg. Honismeret a neve. Ha tavasszal ismét velünk leszel, lehet, hogy éppen ilyen epochánk lesz, ezért szeretnénk elmesélni, mit tanultunk ez idő alatt.
A korszak első napján kiraktunk pár dolgot a padra. Ezeket le kellett rajzolni a honismeretfüzetbe. Yvonne néni is kirakott az asztalára pár dolgot, azt is le kellett rajzolni egy létra tetejéről nézve. Utána kimentünk az aulát is megrajzolni az emeletről, jól ráláttunk.
A következő napon az volt a feladat, hogy öt csoportban meg kellett figyelni különböző kertrészeket. Az irodától a hajóig, az irodától a kidobós pályáig vagy a kunyhóig. Vihettünk magunkkal piszkozatpapírt, ceruzát és radírt. Azután bementünk az épületbe, és lerajzoltuk azt, amit megfigyeltünk. Volt olyan házi feladatunk, amelyben lerajzoltuk, hogyan jutunk el az otthonunktól az iskoláig, ez neked nagyon nehéz lett volna. Nem kellett nagyon pontosan, csak annak, aki közel lakik.
Egyik nap Yvonne néni kiválasztott négy csoportvezetőt, akik megválasztották maguknak a saját csoportjukat. A csapatok megtervezték a térképüket a próbalapra. Utána lerajzolták a szép lapra, elkezdték színezni és elrejteni a kincset. Kaptunk négyzethálós lapot, amelyet ráillesztettünk a kincskereső térképre. Mellé írtuk, merre lesz a kincs. Végül föltettük a falra, hogy mindenki kedvére kereshesse a kincset.
Olvastunk két történetet, mind a kettő egy-egy földgömbről szólt.
Az első történet óriási földgömbről szólt, amelyet Németországban, egy nagy várban őriztek. Péter cár segített a várat megvédeni, ezért hálából neki ajándékozták a földgömböt. Négy évig szállították Oroszországba. Utána egy tűzvészkor darabokra égett. Később egy gazdag ember fölújította.
A másik történet tengerészről szólt, aki sok hajózás után visszavágyott szülővárosába, és ott elmesélte, milyen a világ. Az ottani emberek megkérték, hogy készítse el a föld makettjét.
A harmadik héten agyagból elkészítettük az iskolai tömbkört. Először körbejártuk, közben megfigyeltük a részleteket. A csoportok kaptak agyagot, és elkezdték a munkát. Lassan haladt mindenki, de a végén szépek lettek az alkotások. Ákos bácsi lefényképezte a munkákat, majd kinyomtatta a képeket. Yvonne néni kirakta őket a falra, és kiraktuk az agyagokat is.
Volt egy vendégünk, akit Tündének hívnak. Iránytűt készítettünk vele. Osztott nekünk parafa dugót és ragasztós papírt, meg tűt. A tűket bemágneseztük. Az órával ellentétes irányban 24-szer áthúztuk őket a mágnesen. A ragasztót ráragasztottuk a tűre, a tűt a parafára. Mindenki hozott egy pohár vizet, beletettük az iránytűt, és észak felé kellett fordulnia.
Először a teremben próbáltuk ki, aztán kimentünk a pályára. Ott is megnéztük, merre van észak, és játszottunk egy kalózos játékot.
Másnap a repülőtéren is tájékozódtunk az iránytűvel.
Egyik szerdán azt a feladatot kaptuk Yvonne nénitől, hogy le kell írni egy részletet az Oroszlánszívű testvérekből. Az Oroszlánszívű testvérek két fiúról szól, akik nagyon szeretik egymást.
Nangijában játszódik a történet, ahol van két szörny, Karm és Katla. Tengil, a gonosz ember uralma alatt tartja Vadrózsa-völgyet, amelynek lakóit a Cseresznye-völgy menti meg.
A reggeli körben nagyon szerettük ezt a verset:
Észak, dél, kelet, nyugat,
Négy égtáj, mit megtanulhatsz.
Északról jő szél, fagy, vihar,
Délről langyos a zivatar.
Keleten ragyog fel a Nap,
Naplemente mindig nyugat.
Szemed messze távolt kutat,
Horizonton végigszalad.
De látóhatárnak is hívhatod,
Hol ég és föld összekapaszkodott.
Kering a Föld, így lehet,
Hogy tavasz és nyár eljöhet.
Nagyon várjuk, hogy tavasszal újra találkozhassunk Veled!
A negyedik osztály
(Megjelent az iskolai újság 2010 novemberi számában)